Fotó galéria Letölthető dokumentumok Kérdések válaszok Tagok, szervezetek Rendezvénynaptár Zuglói Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Drog enciklopédia HERO-in lézer show HERO-in lézer show Drog enciklopédia HERO-in lézer show Drog enciklopédia főoldal Index Zuglói KEF a ZUGRádióban! Hallgassa Online! HERO-in lézer show Kisiklott drogstratégia 2016.03.18.

A kormány 2013-ban fogadta el az új nemzeti drogstratégiát, amelyben az a célkitűzés is szerepelt, hogy 2020-ra kábítószermentes legyen az ország. A szakemberek három éve utópisztikusnak minősítették a célkitűzést, amihez nem kellett túl nagy előrelátás, hiszen a világon még egyetlen országot sem sikerült drogmentessé tenni. A ma hozzáférhető adatok azonban azt mutatják, hogy egyenesen katasztrófa vár az országra, ha a döntéshozók nem változtatnak villámgyorsan a stratégián.

Csak egyetérteni lehet a Ténytár című blogon a múlt héten megjelent elemzéssel, amely szerint a drogkérdéshez való kormányzati hozzáállásra az elmúlt években a hozzá nem értés, az álszentség és az elavult módszerek erőltetése volt a jellemző. A drogmegelőzési költségvetési forrásokat drasztikusan megvágták. Míg 2004-ben még 1,8 milliárd forintot fordíthattak erre a célra a szakemberek, 2010-ben ez az összeg már nem érte el az egymilliárdot, és 2011-ben már csak 300 milliót, 2014-ben pedig 400 milliónál valamivel kisebb összeget költhettek megelőzésre. Ennek felhasználása is tragikus a végeredményt tekintve. Az iskolai drogprevenciós programból teljes egészében kivonult az állam, helyette – a blogbejegyzés szerint – a szcientológiai egyházhoz köthető szervezetek bukkantak fel.


Önálló egységek folytatják a sziszifuszi küzdelmet


A rendőrségen ugyanakkor megszüntették az önálló kábítószer-bűnözés elleni egységeket: ma más, nem önálló egységek folytatják a sziszifuszi küzdelmet. Budapesten például a BRFK különleges ügyek főosztálya alá tartozik ez a tevékenység egy sor más feladat mellett. Azt, hogy pontosan hány droggal kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak az ország rendőrségein, nem lehet tudni. Sem az ORFK, sem a BRFK tavalyi évet értékelő állománygyűlésén nem volt szó konkrét számokról, és a nyomozáseredményességi mutatót sem árulták el. Ez mutatná meg a köznép számára, hogy a droggal kapcsolatos regisztrált bűncselekményből hányat derítettek fel sikeresen a rendőrök. Sokat elárul a BRFK tavalyi helyzetértékelése. E szerint a fővárosi rendőrség „az elmúlt évben komoly erőfeszítéseket tett a kábítószer-helyzet rendezésére, nemcsak kínálati, hanem keresleti oldalon is. Számos elfogás történt 2015-ben, amelynek mérlege: 72,2 kilogramm marihuána, 1270 tő indiai kender növényi tő [sic!], 950 gramm kokain, 13 kilogramm amphetamin, 5 kilogramm hasis, 31 300 tabletta és 2,5 kilogramm heroin.” Erről írta egy egykori kábítószer-ellenes nyomozó, hogy 1998-ban, a kábítószer-bűnözés elleni osztályuk felállítása napján 6 kilogramm heroint foglaltak le, az osztályt azonban megszüntették. Nyilván érdekeket is sértettek, hiszen egy országgyűlési képviselőt is előállítottak – kétszer is – olyan nyilvánosházból, ahol drogot is fogyasztottak. A képviselőt persze mentelmi joga miatt el kellett engedniük.


A Budapesten tavaly a rendőrség által lefoglalt kábítószer-mennyiséghez még egy adalék. 1998-ban e sorok írójának mondta egy neves szakember, hogy csak a fővárosban egy-egy hétvégén egymilliárd (!) forint értékű kábítószer fogy. Nincs okunk azt hinni, hogy azóta megjavultak a drogfogyasztók és kevesebb szert használnak, mint korábban. Sőt, az adatok szerint 2007 és 2013 között mintegy 50 százalékkal nőtt a drogfogyasztás Magyarországon. A Ténytár blog kitér a drogfogyasztás szociológiai jellemzőire is. E szerint egy fővárosi elitgimnáziumba járó, jómódú diák más drogot fog fogyasztani és más okból, mint egy vidéki, szegénységben élő fiatal. Kokaint például a jómódúak, a felső tízezer tagjai fogyasztanak, hiszen ők tudják megfizetni az adagonkénti 15–25 ezer forintot. Hallottunk valaha is arról, hogy valakit kokainfogyasztásért ítéltek el? A vidéki gettókban nyomorgók és a kispénzű diákok számára az úgynevezett biofű vagy a kristály érhető el, hiszen egy-egy adag két-háromezer forint. Igaz, az ezekkel a szerekkel élők szó szerint orosz rulettet játszanak: a drog-tiltólista miatt ezeknek a szereknek a vegyi képleteit állandóan változtatják a gyártók, hogy ne lehessen büntetni a tevékenységüket. A módosított vegyületekről azonban soha nem tudhatók, hogy pontosan mit tartalmaznak, milyen hatásuk lesz. Ilyen szereket fogyasztottak legutóbb Törökszentmiklóson is, amikor két terhes asszony is kórházba került, és azonnali császármetszéssel – idő előtt – világra kellett hozniuk csecsemőiket.


Azonnali intézkedésekre volna szükség


A drogfogyasztók szociológiai helyzete azonnali intézkedéseket követel. A törökszentmiklósi esetben a helyi díler 2500 forintért, illetve tűzifáért adott el egy-egy adag gyilkos szert. A városok nyomortelepein gyakorlatilag napi rendszerességgel fogyasztják az életveszélyes vegyületeket. Törökszentmiklóson is elmondták a sajtó munkatársainak, hogy rendszeres a drogozás a telepen. De elég szétnézni például Kazincbarcikán – ahogy azt a 444.hu tette –, ahol a csellengő, munka nélküli fiatalok kamerába mondták, hogy lopásból tartják fenn magukat és családjukat. Lopniuk kell, hogy legyen étel és legyen drog. Ha a döntéshozók nem dugnák homokba a fejüket, és ott vizsgálnák a droghelyzetet, ahol az valóban életbevágó, például a nyomortelepeken, talán hamarabb késztetést éreznének arra, hogy szembenézzenek a problémával. Úgy sejtem, hogy amíg közvetlen környezetükben, ne adj’ isten a családjukban fel nem bukkan a drog, kényelmesebb úgy hozzáállni, hogy amiről nem tudunk, az nincs is.


Pedig a szakemberek folyamatosan kongatják a vészharangot, de azt is hiába harsogták, hogy nem kriminalizálni kell a drogfogyasztókat, hanem segíteni rajtuk. Ma ha valaki droghasználó, és akár csak egy adag marihuánával kapják is el, akkor elítélik – egy füves cigiért akár két év is kapható. A használók kriminalizálása – napjaink megoldása – leginkább politikai haszonszerzésre törekvést jelent a politikusok részéről. Kocsis Máté például felszámolta az irányítása alatt álló VIII. kerületben a tűcsereprogramot – a drogosok persze ettől még szúrják magukat, és a drog mellett a hepatitis vagy az AIDS is fertőzi őket. A Józsefvárosban lakó egykori kollégám sokat tudna mesélni a kerület droghelyzetéről: arról, hogy a szerektől szó szerint eszüket vesztő emberek milyen hatással vannak a közbiztonságérzetre. De ettől még a drogosok elsősorban szenvedélybetegek, kezelésre szorulnak, nem börtönre.


Se hírük, se hamvuk a „nagykereskedőknek”


Apropó, börtön: emlékszik valaki arra, mikor fogtak el a hatóságok drogot nagy tételben elosztó maffiózót? Kisebb halakat, vagyis a maffiahierarchiában alul álló dílereket időnként el-elfognak és – helyesen – el is ítélnek, de a többmilliárdos hasznot hozó drogüzletből a legnagyobb részt kihasító „nagykereskedőknek” se hírük, se hamvuk.


A törvényalkotók – szó szerint halálos – vétke az is, hogy nem tudnak mit kezdeni a dizájnerdrogokkal, pedig azok fokozatosan kiszorítják a klasszikusnak mondott drogokat. Az olcsó, ám életveszélyes szereket postán is meg lehet rendelni – legálisan. Mint arról korábban szó esett, ezeknek a szereknek az összetételét, „képletét” folyamatosan módosítják, így az új szerek nincsenek rajta a drogtiltólistán, a Btk. sem tud mit kezdeni velük. Ismét a Ténytár blogot idézve: „A kormány tiltó-büntető politikája ezáltal pont hogy ellentétesen sült el, hiszen a fogyasztók találtak más megoldást, hogy drogozzanak, kvázi legálisan.”

S hogy mit okoznak ezek az új szerek? Érdemes felidézni azt a két budapesti esetet, amikor a dizájnerdrog hatására egy-egy fiatalember fényes nappal meztelenre vetkőzött a főváros kellős közepén, és úgy őrjöngött, míg a rendőrök meg nem fékezték. Szerencsére mindketten élnek.


forrás: Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg.

A megjelenés időpontja: 2016. 02. 17.

Vissza az általános hírekhez

Kapcsolatfelvételi űrlap

Enter CAPTCHA solution
Listen to audio CAPTCHA