Fotó galéria Letölthető dokumentumok Kérdések válaszok Tagok, szervezetek Rendezvénynaptár Zuglói Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Drog enciklopédia HERO-in lézer show HERO-in lézer show Drog enciklopédia HERO-in lézer show Drog enciklopédia főoldal Index Zuglói KEF a ZUGRádióban! Hallgassa Online! HERO-in lézer show
Felépülési térkép

Mit tehet a szülő, ha a gyereke betépve megy haza?

A függőség identitást adhat az „identitásnélküliek” számára, akik gyakran egy követhető értékrend megtalálásával küzdenek. Kapitány-Fövény Máté pszichológus írása.

A tizenéves és a fiatal felnőtt kor a különféle addikciók szempontjából is kiemelt jelentőségű időszak. Ebben az életszakaszban ugrásszerűen megemelkedhet az impulzivitás, agresszivitás, újdonságkeresés foka. A jelenségnek (és a háttérben munkálkodó idegrendszeri változásoknak) kétségkívül evolúciós alapjai vannak, hiszen a főemlősöknél is megfigyelhető, hogy a pubertáskorba lépő állatok a túlélési és szaporodási siker érdekében versengőbbé és erőszakosabbá válnak.

Az ember ösztönszerű késztetéseit azonban keretek közé szorítja a társadalmi törvény, így sokszor nincs lehetőség ezen indulatok levezetésére. A szerhasználat evolúciós értelemben a belső feszültség enyhítését célzó pótcselekvés. Nem véletlen, hogy az agresszivitásra való hajlam közel 2,5-szeresére növeli a szerhasználati zavarok kialakulási esélyét.

A kísérletezgetés kora

Tisztázzuk máris, hogy a tizenéves nem akar függő lenni! Nem úgy kezd bele a dologba, hogy elvonási tünetekre vágyik. Elsődleges célja a kísérletezgetés, a határok keresése és a szabályok megszegése, hogy a szabálysértés által beléphessen a szabályhozók világába.

Ezek mind fontos elemei az identitás építésének, csak éppen a választott viselkedési forma jelentheti a problémát. Mert a függőséget okozó magatartástípusok bizony legkevésbé sem az önállóság irányába terelik a serdülőt. A szülők rémálma, hogy gyermekük elkezd valamilyen szert használni. Ennek kapcsán nem árt kiemelni, hogy minél korábban próbál ki valamilyen tiltott vagy legális szert a fiatal, annál nagyobb esélye van arra, hogy a későbbiekben szenvedélybeteggé váljon.

A 14 éves kor előtt szerfogyasztással kísérletezgető kamaszok harmada (34%) mutat később addikciót. Ám minden egyes évvel, amely kitolja az első használat életkorát, 4-5%-kal csökken a jövőbeli függőség valószínűsége. A prevenciónak pontosan ezért fontos célja, hogy ha teljességgel megelőzni nem is tudja a különféle szerek kipróbálását, legalább a kezdés életkorát feljebb tornázza.

A szülő is volt fiatal

Ugyanez a szülő-gyermek kommunikációban is megjelenhet elérendő célként. Mert ne legyenek illúzióink: tiltás ide vagy oda (vagy pont azért), a serdülők többsége legalább egy szert kipróbál 18 éves kora előtt. A magyarországi tizenévesek 93%-a ivott már alkoholt, 20%-uk az elmúlt hónapban is volt részeg, 55% kipróbálta már a dohányzást, 14%-uk pedig kísérletezett már valamilyen illegálisdroggal, leginkább kannabisszal.

Mit tud tenni a szülő, amikor észreveszi, hogy kamasz fia, lánya bagószagúan, sárga ujjal, részegen vagy éppen betépve érkezik haza? Mit reagáljon, ha észleli a szerhasználat jeleit? A legjobb, amit tehet, ha első lépésben visszaidézi saját tizenéves korát. Mit gondolt akkoriban a világról, az életről, önmagáról és kortársairól? Szinte biztos, hogy ő is kipróbált valamilyen szert. Miért döntött így? Mi állt a háttérben? Abbahagyta, vagy folytatta? Ha abbahagyta, miért? Ha folytatta, miért?

Csak ezt követően üljön le gyermekével beszélni. A drákói, pusztán a tekintélyelvűségből táplálkozó szigor és tiltás általában rejtett szerhasználatot idéz elő a kamasznál. A szülő tehát jobban jár, ha a használat hátterében meghúzódó motivációkat kísérli meg feltárni. Ha már tudja, miért is fogyaszt alkoholt a gyerek, vagy szív cigarettát, spanglit, akkor jobb esélye van arra, hogy saját tapasztalatai alapján alternatívákat kínáljon. Alternatívákat, amelyek közül a kamasz választhat.

Vilmos még nincs kész

Egy formálódó identitású tizenévesnél az addiktív magatartásmódok is bekerülhetnek abba az öndefiníciós körbe, amely alapján végül meghatározza magát. Vilmos vagyok, tizenhat éves, füves és gémer (videójátékos). Vilmos minden porcikájával és környezetének módszeres kialakításával lényegében ezt a két jellemzőt üzeni magáról a világnak. Szobája falát videójáték-plakátok és a kannabiszszubkultúra szimbólumai borítják. Flegmán beszél, tanárai szerint „bicskanyitogató” a stílusa, lassan mozog, szinte csoszogva közlekedik.

Vilmos még nincsen kész. Még bizonytalan saját identitását illetően, még nem meri olyan tulajdonságokkal jellemezni magát, mint figyelmes, hűséges, irigy, idealista, sebezhető vagy kreatív. Helyette viselkedési formákkal azonosul, és ezzel biztonsági játékot űz, hiszen nem ő az egyetlen füves és közel sem ő az egyetlen gémer a korosztályában. Vilmos még nem mer egyedi és megismételhetetlen figurája lenni a Földnek. Vilmos most csak egy masszába akar beolvadni, hogy ott erősítse önbizalmát és találja meg saját hangját.

Ezzel nincs is különösebb probléma, ha Vilmos végül abbahagyja a biztonsági játékot. Ha képessé válik arra, hogy önálló érzésekkel, gondolatokkal, célokkal, vágyakkal, hibákkal és erényekkel lássa és láttassa magát. Amennyiben ez megtörténik, máris nagyobb esélye van arra, hogy idővel mind a füvezést, mind a videójátékozást háttérbe szorítsa vagy el is hagyja.

Olvassa tovább Kapitány-Fövény Máté addiktológus írását a legújabb HVG Extra Pszichológia Plusz Kamasz különszámban, amelyben a kamaszkortól a felnőtté válásig térképezzük fel az utat.

A szerző YouTube-listája itt található.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja.

Forrás: https://hvg.hu/pszichologiamagazin/20220127_Mit_tehet_a_szulo_ha_a_gyereke_betepve_megy_haza

Vissza az általános hírekhez